‘Feltemették a vakondot’. A Valutaalap felhívása a globális kockázatokra jogos, de ezzel már mindenki tisztában van. A Volkswagen-botrány talán lecsenghet majd korlátozott felelősségre vonással széleskörű gazdasági növekedési hatások nélkül. Az európai migráns-ügynek ezidáig továbbra is nagyobb a politikai füstje, mint a gazdasági lángja, de a politikai döntésképtelenség más ügyekre is kihathat.
A Volkswagen-botrány kapcsán lehet, hogy mégsem kell átírni a makro pályát, a növekedési terveket?
Lehet, hogy át kell írni, csakhogy ezt még senki sem látja pontosan. Olyan szerteágazóak a lehetséges hatások és az érdekek, érdekviszonyok is. Amit elemzőként most ki lehet tapintani, hogy például a Volkswagen egyik legfontosabb piaca Amerika – és a magyar exportnak is az egyik fő célpiaca az európai unió mellett – ott már úgy néz ki, hogy a korábbi hónap 8%-os értékesítési csökkenése után az eladások stabilizálódtak, 0,6%-kal növekednek. Igaz, a versenytársak elhúztak mellette (kétszámjegyű bővüléssel), de mégiscsak lehet egy fajta normalizálódó pálya, ami talán igaz lehet az európai uniós értékesítésekre is (bár erről még nincs hivatalos adat és először egy éles visszaesés is elképzelhető). Itt az a baj, hogy a most zajló vitának és vizsgálatnak nem lehet tudni sem a közvetlen gazdasági, főleg nem a politikai következményeit. A szálak egészen 2007, 2008-ig vezetnek vissza, amikor is az Európai Bizottság ajánlást tett, sőt utasította a tagországokat, hogy vizsgálják felül az aktuális környezetszennyezési tesztjeiket, méréseiket. Ennek egyik tagállam sem tett eleget. Azóta gyülemlett fel ez a manipulálási botrány. Nem tudni, hogy hány másik autógyártó milyen részben érintett. Nyilván azonban senkinek nem érdeke, hogy a szálak még tovább fussanak és a teljes autópiacot beborítsák. A versenytársaknak csak egy bizonyos határig éri meg a Volkswagen ellehetetlenítése, de nem teljesen. A politikában is egy bizonyos szinten – ahogy ez lenni szokott – meg fog állni a felelősök felkutatása. A jelenlegi információk alapján talán a vizsgálat megrekedhet egy-két mérnök vagy mérnök csapat felelősségén és egy-két hibás, eddig kiskaput kínáló európai jogszabály megváltoztatásán. Nem hiszem, hogy lesznek messzemenő hosszú távú és túl széleskörű negatív hatásai (pl. az általános növekedésre) ezen kívül a jelenlegi állás szerint. A Volkswagen további nehézségekkel szembesülhet, de tönkremenni nem fog. Azt nem tudjuk pontosan, hogy hány hónap múlva, esetleg év múlva fog visszatérni az értékesítési üteme a korábbi növekedési pályára.
Egyúttal viszont ez a botrány azt a fajta tendenciát erősítheti, hogy megnő az igény, a kereslet a villanyautók, elektromos autók értékesítésére. Ebbe a támogatási versenybe még inkább beszállhatnak az európai tagországok, államok. Tehát egy ilyen hatása lehet a botránynak, de ez inkább iparágak között jelentkezhet.
Hogy látja a migráns ügy hatásait? Mit jelenthet ez hazánkra és egész Európára nézve?
Ami a tényleges közvetlen gazdasági hatást illeti – az integráció nehézségeivel járhat – a vallási, kulturális konfliktusok hatásait nagyon nehezen lehet kiszámítani, de ez is túl van dimenzionálva szerintem. És itt rá is kapcsolódnék a politikai vetületére, mert ez elsősorban politikai válság, aminek negatív gazdasági következményei lehetnek, lesznek, például a határzárak felállításával. Ezen kívül az a tény, hogy a tagállamok nem tudnak megegyezni, más komoly fajsúlyú kérdésekben is hátráltathatja a döntéshozást. Az amúgy is lassan őrlő bürokratikus malmok még inkább lassulhatnak. Persze lehet olyan szint, ahol egy külső sokk rákényszeríti a feleket valamilyen kompromisszumra, de ezt nem tudni, hogy mi és mikor váltja ki.
….
Az IMF közzétette elemzését, melyben a FED kamatemelése miatt kockázatokra hívja fel a figyelmet, akár globális csődhullám is várható. Hogy látja, az IMF ezt túlreagálta?
Úgy fogalmaznék, hogy eddig reagálták alul. Tehát a kockázat az nem most épült ki hirtelen, hanem pont az előző évek laza monetáris politikájának a következménye és függvénye: a globális jegybankok nulla százalékos kamatpolitikájának és a pénznyomdáknak olyan negatív hatásaival kell szembenézni, amik eddig nem voltak. Eddig mindenki csak az előnyöket élvezte: a piacok, tőzsdék emelkedtek, az árak szárnyaltak, egy sor fejlett piaci tőzsde történelmi rekordokat döntött. Ez a folyamat állt meg a kötvénypiaci hozamok süllyedésével együtt közel egy éve. Tornyosulnak a felhők, elkezdtük érezni és most már látják a szereplők is az eddigi akciók árnyoldalát. Ez a fajta kockázat tehát létezik, de nem önmagában a FED várható kamatemelése, hanem az előző évek laza politikája az ok. Ha nem lesz kamatemelés októberben, az amerikai jegybank még kivár és elhalasztja még fél évvel, a problémák akkor is ugyanúgy velünk lesznek. Ezek a kockázatok ugyanúgy ott vannak a rendszerben, csak elképzelhető, hogy késleltetve jelentkeznek. De még ez sem biztos. Olyan időszakot élünk, hogy most már mindenki tisztába kerülhetett a helyzet természetével, tudja, hogy mi van a rendszerbe kódolva, (ezt a saját bőrén is érezhette a közelmúltban.) Így esetlegesen most már akár kontraproduktív is lehet minden jegybanki akció (vagy az akció hiánya).
Az Echo TV Analízis című műsorában Szajlai Csaba műsorvezetővel és Török Zoltán elemzővel beszélgettünk. A teljes interjú: