A technológiai fejlődés periodikus, de állandó. Az emberi munkaerő gépekkel történő helyettesítése elkerülhetetlen. Hogy ez áldás, vagy átok, az részben szubjektív megítélés kérdése. Azonban, ha a politikai elitet gépek által  korrupciómentesítésre és kizárólag közjóra programozott gépek helyettesítenék, azzal mindenki jól járna.

Ahogy én érzékelem – habár hadilábon állok a követhetetlen folyamattal – de elképesztő módon gyorsult fel a technológiai fejlődés az elmúlt időszakban. Te hogy látod? És ez hogyan befolyásolja majd a gazdaságot?

Először a hadilábat cseréld le okoslábra, mindenekelőtt!

Nem futok előre azért…

Ráadásul annyira okos lesz, hogy nem is Te fogod irányítani. A gépek fogják minden bizonnyal ezt megtervezni. Persze a szemünk előtt zajlik egy óriási technológiai fejlődés, de azért ez szakaszokra bontható. Azt gondolom, a nagy robbanást a személyi számítógépek elterjedése a 80-as évektől és az adatforgalom felgyorsulása a 90-es évektől jelentette, majd az internet elterjedése. Az előző 5-10 évben ezen a téren nem érzem azt a robbanásszerű átütő fejlődést azért, amit korábban ezek a rendszerek jelentettek.

De hát ott van például a felhő alapú információ tárolás, ez korlátlan lehetőséget biztosít cégeknek az adatok megőrzésére, lehívására.

Eddig is meg lehetett oldani a tárolást, ez inkább egyszerűsíti  ezt a folyamatot. Finomhangolások vannak ezekben a technológiákban, egyre könnyebb megoldásokat szolgáltatnak a cégek. Ilyen szempontból persze van előrelépés. Kísérleteznek például a kvantumszámítógépek alkalmazásba állításával, amely ezer vagy milliószorossá tudná növelni az adatátvitelt, feldolgozást, (legalábbis a feladatok bizonyos csoportjában.) Itt van lehetőség nyilvánvalóan, csak az a fajta áttörés, amely életvitelben, életminőségben hozott volna változást az előbb említett trendekkel, én még most ezt nem érzem.

Az automatizáció terén sem?

Ott persze folyamatos fejlődés van. Az, hogy az emberi munkaerőt lecserélik gépekre, robotokra, az számít. A 30 évvel korábbi állapothoz képest egy egység termék előállításához sokkal kevesebb emberi kézre van szükség. Ez a hatás nyilvánvalóan érezhető, látható, tapintható. Itt az a kérdés, mi lesz az a nagy, úttörőnek számító fejlesztés, ami megint hoz egy életvitel váltást, életminőségbeli javulást.

Eddig is minden sajtóhír arról szól, hogy függőség alakult ki az emberiség nagy csoportjában az online rendszerekkel szemben.  Azaz internet- és facebook függők vagyunk, mindent online rendszeren keresztül intézünk, sőt egymással kapcsolatot is online tartunk. Ez nyilván hozott egy életvitelbeli változást (megj: hogy ez fejlődés-e, az szintén érdekes kérdés). Az előző 30 évnek igazából ez volt az egyik, egyre gyorsuló következménye, eredménye. A kérdés, hogy ez hova fog még fejlődni. Párhuzamosan lesz-e olyan új technológia, amely ismét hoz egy új felfogást. Ami a fejlődést illeti, a nagy áttörések szerintem az orvostudományban fognak jönni. A számítógépes rendszerek, a tudomány fejlődésével valószínűleg a következő 20 évben meg fogjuk találni a rák ellenszerét.

Pár napos hír, hogy a malária egyik ellenszere  a rákos sejteket falja fel.

Olyan hírek mindig vannak, hogy megtalálták a rák azonnali ellenszerét. De mivel annyira szerteágazó magának a tumorsejteknek az anatómiája, működése, a génmódosulás is több milliárd lehetőséget rejt magában. Bár nem vagyok szakértője a témának, de ahogy az ember erről olvas, azt tisztán látszik, hogy rendszerszintű, komplex terápiát kell majd létrehozni. Előbb-utóbb itt is lesz szerintem áttörés. Tehát az egészségügy, ami óriási dobásokat tartogat a jövőben.

A másik része a hatásoknak, hogy a gazdaságunk folyamatosan alakul át. A klasszikus iparágak felől tolódik a szolgáltatást nyújtó szegmensek, az ún. élménygazdaság felé. De ez sem egy új trend. 1956-ban Amerikában például az első olyan év volt, amikor a szolgáltató szektorban már többen dolgoztak, mint az iparban és mezőgazdaságban összesen. Ez is az utolsó 20-30 évben gyorsult be. A problémája, a fő gondja a jólét társadalmaknak már nem az, hogyan tudjanak megélni, hanem, hogy mire fordítsák az egyre több szabadidejüket. Ez egy űr, amit be kell tölteni az üzleti szférának. Milyen új szolgáltatást fognak majd tudni nyújtani a cégek, amely egyrészt élményt is adnak, és ráveszik a fogyasztót arra, hogy elköltse a pénzét és élvezze az igénybe vett szolgáltatást. Például a film- és szórakoztatóipar, amely egyre hatalmasabb szeletet hasít ki az üzleti szféra bevételeiből.

Az okostelefonokkal is jött egy fajta technológiai újítás, de az már, hogy valaki hozzáér a képernyőhöz vagy milyen módon irányítja a készülékét, ez szerintem kisebb előrelépés ahhoz képest, hogy a mobilról tudunk mindent intézni. A netet tudjuk használni egyre gyorsabban, egyre komfortosabban, de ez a forradalom is lezajlott az előző 5-10 évben. Nem tudom, mi lesz az a következő lépcső, amelyet egy Apple-höz hasonló cég ki fog találni és megváltoztatja a mindennapjainkat.

Mennyire kerülhet ellentmondásba a technológia fejlődés a tömegek foglalkoztatásával. Említetted, hogy a robotok helyettesítik a kézi munkaerőt. Ez mennyire lehet feszültség és mi lehet ennek a feloldása?

Feszültség már most. Mechanikus, klasszikus iparágakban már teljesen ki van szorítva az emberi munkaerő. A feloldás az lenne, ha az élménygazdaság fel tudná szívni  ezt a felesleges munkaerőt, hiszen azért az emberi kapcsolatok, az emberi kommunikáció továbbra is valamifajta pótolhatatlan élményt nyújtanak a felhasználónak. Ezt egyelőre nem lehet helyettesíteni. Tehát, ha egy élő személlyel lépsz kapcsolatba, érintkezel, kommunikálsz, a személyes kontaktus még mindig nem pótolható teljes értékűen gépekkel. De azt gondolom, ennek az időszaka is eljön. Tehát létre fog jönni egy olyan mesterséges intelligencia, hogy ugyanazt az élményt fogja kiváltani egy géppel történő társalgás vagy érintkezés szellemi értelemben, mint egy emberrel. Ebben is lesz előrelépés, nyilván lassú és fokozatos. De már vannak kísérletek arra, hogy hogyan lehet egy gépet úgy beprogramozni, hogy emberi módon tudjon társalogni vagy akár viccelődni. Erre vannak tesztek. Többek között Alan Turing, a híres brit matematikus, aki megfejtette a németek kódrendszerét a második világháborúban, ő írt tudományosan először a mesterséges intelligenciáról, és definiálta először, hogyan lehet eldönteni, hogy egy géppel beszélgetsz vagy emberrel. Ezek a határok egy idő után el fognak mosódni. Elő fognak tudni állítani egy gépet, amely felismerhetetlen módon fog emberekkel kommunikálni. Ha ez meglesz, az élménygazdaságban is átveheti az ember szerepét a gép. Hogy ez jó lesz-e és elég intellektuális, mindenki döntse el maga. De a távlatok léteznek.

Interjún kívüli megjegyzés: Úgy vélem, ha a politikai elitet gépek által korrupciómentesítésre és kizárólag közjóra programozott gépek helyettesítenék, azzal mindenki jól járna. A felesleges, vállalkozások és polgárok millióinak mindennapjait megnehezítő, vokstámogató bürokrata pozíciók felszámolásában is sokat segítene az online rendszerek, gépek elterjedése, munkába állítása.

A Trend FM-ben Nagy Károly műsorvezetővel beszélgettünk: