Az április közepén kezdődött pánikeladások szériája a héten újabb fájdalmas epizódjához érkezett a nemzetközi kötvénypiacokon. Szűk két hónap alatt a hozamok közel 1 százalékpontnyival kerültek feljebb, ami a német tízéves hozamoknak 0% közeli szintekről 1%, a spanyol papíroknál 1%-ról 2% feletti, az amerikai kötvények esetében 1,6%-ról 2,4%-a történő ugrást jelentett. (A kötvényeknél az árjegyzést hozamban fejezik ki, ami ellentétes irányú az árfolyamával, tehát a jelentős hozamemelkedés komoly árfolyam zuhanást tükröz.)
Az eurózóna államkötvényeinek (7-10 éves futamidő) árfolyama 2015-ben (Forrás: FT)
A veszteségek lényegében törölték a nagyobb kötvényalapok idei éves nyereségét. Ez azért is fontos lehet, mert az eredmény nullázódása további befektetőket tántoríthat el a kötvényektől és akár újabb pánikkört generálhat. Az előző 35 év emelkedő kötvénypiaci trendje törhet meg.
Ez a következtetés valószínűleg nem túlzó: nehéz elképzelni tartósan 0 százalék körüli német vagy 1 százalékos spanyol, olasz tízéves hozamokat, hiszen ezzel a piac gyakorlatilag teljesen kiárazná mind a csődesemények, mind az infláció valószínűségét, úgy, hogy az előző 5-10 évben az államadósságok mértéke duplázódott vagy sok esetben triplázódott.
Természetesen a fő ludas az irreális szintek kialakulásában a nagy jegybankok zéró kamatpolitikája és pénznyomdája, amely a „csodák országába” repítette a befektetők fantáziáját. Kár, hogy az előadás végén nem taps jár majd. Jól tükrözi a piac jegybankokba és a mentőmechanizmusba vetett hitét, hogy
tavaly áprilisban a görögök még 5%-os hozam mellett tudtak 5 éves futamidejű kötvényt kibocsátani.
Ez nyilván csak úgy volt lehetséges, tekintettel a már akkor is lehetetlennek tűnő görög gazdasági helyzetre, hogy
a kötvényvásárlók az Európai Központi Bank perpetum mobile mentő funkciójában bíztak.
A kedvező forgatókönyvek szerint a piac megnyugszik majd és stabilizálódnak a hozamok. Az eladások és ugró hozamszintek azonban a részvénypiaci szereplők idegeit is próbára tehetik, mert ez nem csak a modellekben értékeli le a papírokat, hanem a cégek saját részvény vásárlásainak a költségét is emeli.
A Gazdasági Rádióban Szűcs Péter és Sarkadi-Szabó Kornél beszélgetett a témáról.