Amennyiben Görögország euróban fizetésképtelenné válik, funkcionálisan kérdőjeleződik meg az euróövezeti tagsága. A vasárnapi népszavazást az európai vezetők is az euró kérdésköréhez kötik. Viszont az Európai Unióból való kilépés témakörét kerülik. Már csak a vén kontinens szolidaritási elve miatt is maradnia kellene az Unióban a görögöknek, ez szinte egyöntetű európai vélemény. A fő probléma ott van, hogy míg az EU-ból való kilépésre van jogi szabályozás, az eurózónát tényleg egyirányú intézménynek hozták létre. A sajtóban szinte csak a politikusi megbeszélésekről hallani, miközben a háttérben egy egész jogász hadsereg dolgozik a különböző kimenetek akadálymentesítésén.

Szigorúan véve ugyanis a rendelkezéseket, egy ország csak abban az esetben távozhat az eurózónából, ha már az Unióból is kilépett. Az EU-tagság felfüggesztéséről az Unió alapjogi okmányának 50-ik cikkelye rendelkezik, ezt lehetővé is teszi. Ugyanakkor azt is kimondja, hogy a kilépést meg kell előznie egy EU-val történő szabályozott 2 éves tárgyalás sorozatnak. Ezt viszont egyelőre senki sem akarja.

Az eurózóna még keményebb dió. A jogászok egyik tábora technikailag lehetetlennek tartja a távozást. Mások értelmezése szerint viszont léteznek kiskapuk. Ilyen a 352-es cikkely, az ún. pánik gomb, amely rugalmasságot biztosítva felhatalmazza az Európai Tanácsot az Európai Parlament és a Bizottság jóváhagyásával, hogy bármilyen szükséges szabályozást hozzon, amennyiben nincs rá jogi útmutatás. Ennek a döntésnek a hatásköre azonban erősen vitatott.

Másik jogi út, hogy az Általános Ügyek Tanácsa Görögországot az eurózóna előszobájában lévő státuszra minősítse, igaz, ezt az euró be- és nem kivezetéséhez találták ki.

A teljesen tiszta jogi megoldás az lenne, ha az Unió magát az alapokmányt, az erre vonatkozó rendelkezéseit módosítaná. Ehhez azonban mind a 28 tagország egyetértésére volna szükség, ami a jelenlegi tudathasadásos, konfliktusokkal tarkított környezetben megvalósíthatatlannak tűnik, főleg, ha az egyeztetések reális időigényét vesszük alapul.

Komoly nehézségekbe ütközik tehát Görögország eurózónás kilépése az Uniós tagság megtartásával, de nem teljesen lehetetlen. Amennyiben megszületik egy európai politikai döntés Görögország sorsáról erős felhatalmazással, jogi-technikai megoldást is fognak rá találni. A gond ott lehet, ha mindezt Görögország nem fogadja el és ellenállást mutat. Ebben az esetben éket tudna verni  akár a vezető európai tagországok közé is, amely meghiúsíthatná az érdemi döntést. Márpedig ezzel a taktikával eddig sem volt rest élni, ez eddig is a stratégia része volt.