Az előző két év hozott javulást mind az átlagos életszínvonalban, mind a szegénység enyhülésében, azonban Szlovákiától és Lengyelországtól is még elég messze vagyunk. A rezsi csökkentését az idő utólag igazolta, az olaj- és energiaárak bezuhanásához szerencse is kellett. Most Európában mindenhol ez hajtja részben az erőre kapó fogyasztást. A hivatalos inflációban minimálisan jelentkezik az albérleti díjak drasztikus emelkedése, pedig ez egy jelentős réteget érzékenyen érint. Nem csak gazdasági, hanem társadalompolitikai aspektusok is kell, hogy érvényesüljenek a gazdaságpolitikai döntésekben.
Az eddig megtett kormányzati intézkedések mennyire alapozzák meg a következő időszakot?
Először is fontos, az előző másfél-két év eredménye, ami az életszínvonal javulását illeti és a szegénység erősödő tendenciájának megállítását. Tehát fontos az, hogy magunkhoz képest hol tartunk, de legalább ilyen lényeges, hogy belehelyezzük a mi stádiumunkat egy régiós összehasonlításba. Ebben az összes kelet-európai ország ugyanazt az utat bejárja életszínvonalban, szegénység elleni küzdelemben, ami a javuló tendenciát illeti, csak ez náluk 1 vagy 2 évvel korábban indult, mint nálunk. Ebben a tekintetben is azért még mindig le vagyunk maradva akár Szlovákiától, akár Lengyelországtól: a KSH adott ki egy tanulmányt az életszínvonalról, szegénység alakulásáról. Ebben vannak különböző mutatók, amelyek leírják a társadalmi helyzetet, többek között a nélkülözők arányát a teljes népességen belül. Itt Magyarország az előző két évben tudott javítani: 24%-ról 20% alá esett azok aránya, akik nélkülöznek, vagyis akik (meghatározott szempontok szerint) szegénységben élnek. Ugyanez a ráta az Unióban 9.5%, a szlovákoknál 10%, a lengyeleknél 12% (Eurostat). Tehát van javulás, de van még hova fejlődni ebben a mutatóban is.
Milyen intézkedéseknek köszönhető, milyen indokok támasztják alá a javuló tendenciát?
Azt gondolom, hogy a politikusi beszédről le kell venni a mázat, a rezsicsökkentés nem kizárólag kormányzati intézkedésnek köszönhető. Merthogy ezt a környezet lehetővé tette. Az idő utólag igazolta a kormányzati lépéseket. Hiszen az olaj- és az energiaárak bezuhanása Európában mindenhol lehetővé tette a rezsik csökkenését. Úgyhogy ilyen szempontból egy szerencsés időszakon van túl a kormányzat. ha megnézzük a szlovák, lengyel fogyasztást, vagy akár a nyugat-európai országok fogyasztását, mindenhol részben az alacsony energia költségek, üzemanyagárak, amelyek segítik a gazdaságok fellendülését, és egyre inkább kevésbé az export, a külpiaci szállítások.
A javuló magyar jövedelmi helyzet a fogyasztásban mutatkozik meg? És annak mely szegmensében?
A 2008 és 2012 között elhalasztott fogyasztói döntések jól látszódnak az előző két éves lakossági fogyasztási adatokban: akár az autóértékesítésben, akár más tartós fogyasztási cikkek vásárlásaiban. A bejátszásban az elején elhangzott egy adat, a reáljövedelmek (inflációtól tisztított) 5%-os növekedési üteme. Itt azért picit árnyalni kell szerintem a képet. Hiszen az infláció csak egy átlagos szám. Emellett elindult egy folyamat, ami főleg a vidéki nagyvárosokra és Budapestre jellemző: az albérleti díjak drasztikus emelkedése. Ez a hivatalos inflációban minimálisan jelentkezik, mert a KSH fogyasztói kosarában mindössze 1%-os súlyt tesz ki, és arra is csak 2-3%-s növekedést mértek. Ehhez képest a valóság az az, hogy akik szegényebb rétegből származnak és szeretnének nagyvárosban munkát vállalni vagy diákok, ezeknek az embereknek vagy családoknak a rendelkezésre álló jövedelmének vásárlóértéke azért csökken az albérleti díjak emelkedésével. Tehát egy dolog, hogy csökkentek az energia költségek, de az előző másfél évben vannak kedvezőtlen tendenciák is bizonyos rétegek szempontjából. Még akkor is, ha valaki korábban vett lakást és kiadja, az jól jár. Ráadásul nem elég átlagot nézni, hiszen pont a politikusok dolga, hogy azt a réteget segítsék, amely rászorul. Tehát a felső-középosztálynak szinte mindegy, hogy az infláció 5% vagy éppen 1%. Ebből a szempontból nem csak gazdasági, hanem társadalompolitikai aspektusok is kell, hogy érvényesüljenek a gazdaságpolitikai döntésekben.
…..
A teljes interjú az M1 Szemtől Szembe című elemző műsorában, ahol Szabó Anett műsorvezetővel és Németh Dáviddal beszélgettünk:
https://www.mediaklikk.hu/video/szemtol-szembe-2015-12-02-i-adas/