A FED várható kamatemelése lassan a startup őrületnek is megálljt parancsolhat. Az olcsó pénz korszakának végéhez közeledünk. Távolabbról visszatekintve a hátunk mögött hagyott időszakra látszódik majd igazán, hogy milyen – szerencsés vagy éppen eszement – évek voltak is ezek.
“- Oly édes a bizonytalanság. A köd csodássá varázsolja a tárgyakat. – De ködben nem látjuk az utat. – Édes Gladys, minden út egyfelé vezet. – Hova? – A kiábrándulásba.” (Oscar Wilde)Az idei éves utolsó FED-ülésen, december 16-án, azt gondolom, hogy végérvényesen be fog következni a 2 éve halogatott kamatemelés. Nem csak azért, mert a gazdasági mutatók folyamatos javulást jeleznek – és ebben a tekintetben a FED bőven elérte a célját, bár az inflációt tekintve lenne még mozgástere. Hanem egyre inkább súlyt kap a döntésében a stabilitás. Hiszen minél tovább tartja a célrátát 0% környékén, annál inkább megnövekednek a piaci, félreárazási kockázatok, annál inkább elszalad a ló a befektetőkkel. Több FED-tag is említette korábbi kommunikációjában, hogy vannak arra utaló tényezők, miszerint nem csak a piacon emelkedett meg túlságosan a kockázati éhség, hanem a reálgazdaságban is vannak buborék jelek. És igazából ez az a tényező, ami miatt a FED szigorítani fog, megpróbál elébe menni egy újrafújódó buboréknak. Viszont szerintem ezzel már elkéstek.
Ugyanazt a buborékrendszert, amit láthattunk 2007-2008-ban, vagy korábban a dotcom lufi idején 1999-2000-ben, ezt most újrafújták, csak más formában. Ez még persze nem látszódik, hiszen mindig a kipukkanás után derül ki, hogy az előző évek folyamata mekkora lufihoz vezetett. Ezek a folyamatok akkor fognak tisztulni, amikor elkezdenek emelkedni a finanszírozási költségek – a FED várható kamatemeléseivel – megszűnik az ingyen pénz korszaka. Például Amerikában a kereskedelmi célú ingatlanoknak az ára már jóval meghaladta a 2006-2007-es korábbi csúcsokat, az e mögött lévő szindikált hitelek értéke szintén rekordot döntött. Sőt ebben az évben soha nem látott mértékben bocsátottak ki az amerikai vállalatok kötvényt, amivel részben finanszírozták a lejáró adósságukat, részben kockázatos sajátrészvény vásárlásra költötték a pénzt, viszont a beruházások volumene továbbra sem közelít a virágkorszakhoz. Tehát nem megtérülést segítő pénzügyi célokért vesznek fel a cégek hitelt, hanem inkább a rövid távú célok dominálnak, és ez régóta óva intő jel.
A buborék alapsztorija a globálisan is érzékelhető startup mánia. Ez visszavezethető a Facebook 2012-es tőzsdei kibocsátására, amikor Mark Zuckerberg piacra vitte a vállalkozását. Pár év alatt egy kollégiumi szobából indulva az ötlet olyan sikeres lett, hogy 2012-ben a cég 100 milliárd dollár értékeltséggel tudott piacra lépni, és azóta ez az érték triplázódott. Az előző 3-4 évben mindenki a Facebook sikerét próbálta lemásolni. Gyakorlatilag a Föld 7 milliárd kis Zuckerberg-jelölt glóbuszává vált. Hihetetlen startup eufória bontakozott ki. A növekvő induló vállalkozásokra 2013-ban egy új terminust kellett alkotni, az unikornis kifejezést: az egymilliárd dollárt értéket elérő vállalkozások. Az értékeltséget a befektetésre szánt privát tőkéből számítják (mivel nincsenek piacon ezek a cégek, a megfinanszírozott üzletrészhez arányosítják a teljes értéket). Az ilyen nagy értékű induló vállalkozásokból ezelőtt 3 évvel még csak 40 darab volt, mostanra átlépte a számuk a 150-et, Amerikában a 100-at. A startupok teljes értéke Amerikában meghaladja az 1000 milliárd dollárt, amiből 200 milliárd dollár az a privát tőke, ami ezekbe az induló vállalkozásokba áramlott. Ami önmagában nem lenne baj, csakhogy elképesztő árazások alakultak ki, amely a tőzsdén forgó technológiai cégek egy részénél is érződik. Nyereséget soha nem termelő vállalatok értékeltsége több milliárd dollárt tesz ki. Mindenki induló vállalkozást szeretne, legyen szó akár mobil applikációkról, akár biotechnológiáról, akár online megrendelést kivitelező szállító cégről. Az egyetlen cél a növekedés. Ha tud az induló vállalkozás növekedést felmutatni árbevételben, vagy akár csak felhasználó számban, azzal már képes tőkét vonzani a befektetői körből, nem számít az, hogy van-e nyeresége. Márpedig az őrült illúziók nem tartanak örökké..
A Gazdaság TV Sharkító teljes interjúja az alábbi linken érhető el:
Az interjú a 24.hu-n:
https://24.hu/fn/gazdasag/2015/11/24/mindenki-mark-zuckerberg-akar-lenni/