2013 dereka óta tart a kiskereskedelem észrevehető bővülése. A növekedés mértéke hónapról hónapra változik, de a pozitív trend szűk két éve kivehető a lakossági fogyasztásban. A korábbi rezsicsökkentés mellett kiemelten fontos szerep jutott a tavalyi olajárzuhanásnak, amely elsősorban az üzemanyag forgalom felfutásában érhető tetten. A magyar kiskereskedelem közvetlenül a gazdaság 20-25%-át fedi le, de azon túl, hogy rövid távon alakítja a gazdasági teljesítményt, további hatásai is lehetnek. Amennyiben a vállalkozások tartósnak ítélik meg a pozitív trendet, plusz alkalmazottat vehetnek fel, illetve további beruházásokról dönthetnek növekvő eladásokra számítva.
Forrás: KSH
Közben az éledező európai kiskereskedelem és fogyasztás áttételesen hat a magyar gazdaságra. Hiszen, ha például nőnek az európai autóeladások, az segíti a német járműgépgyártók termelését, így az exportra szállító magyarországi gyártósorok is maximálisan kapacitáson futnak és a beszállítások is pörögnek. Ez szintén kedvezően a hat a jövedelmi szintekre és a várakozásokra.
A trend fennmaradhat az év hátra lévő részében, de fokozatos mérséklődéssel számolni lehet, mivel az alacsony energiaárak, a rezsicsökkentések hatása kifut, az olajárak ismét emelkedésnek indultak, így az infláció is fokozatosan visszatér. A vasárnapi zárva tartások negatív következményeit akár bele is lehetne magyarázni a kiskereskedelmi adatokba, hiszen a növekedési ütemben március-áprilisban visszaesés volt, míg tavaly márciusban döntött rekordot a bővülés. Pontos diagnózist azonban csak több hónap után lehet majd felállítani.
A Ma Este műsorában elemeztük az adatokat.
https://www.mediaklikk.hu/video/ma-este-2015-06-03-i-adas/
(38-ik perctől)
