A gyenge magyar pénzügyi kultúra okai közvetlenül és közvetve olyan általános tényezők lehetnek, mint a magyar társadalom tájékozódási képességének, nyitottságának vagy az önkifejezési gyakorlatnak és akaratnak a hiánya. Az alacsony szintű tudatosság minden területen, így az általános kulturális összefüggésekben, szokásokban is megmutatkozik. A témáról a Trend FM-ben és a Kossuth Rádióban beszélgettünk.

A GfK felméréséből az derül ki, hogy a lakosság harmada nem ismeri ki magát a pénzügyi ajánlatok, termékek között. Ezen nem csodálkozunk, mert egyébként nem is lehet erősen szétválasztani a pénzügyi kultúrát az általános kultúrától. Márpedig a logikus gondolkodás, a tájékozódási képesség, a nyitottság az minden egyes területen szükséges képességek. Ezek nélkül a pénzügyekben sem lehet boldogulni. Utoljára 2013-ban készült egy átfogó felmérés európai uniós tagországok részvételével, ahol önmagában az általános kulturális javakhoz való hozzáférést, a lakosság kulturális fogyasztását vizsgálták. (https://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_399_en.pdf(Azóta ez némileg változhatott, de a trend és mérték így is ijesztő.)

Itt az jött ki, hogy 2007 és 2013 között azoknak a száma, akik szinte semmilyen kulturális programban nem vesznek részt – nem tájékozódnak, nem érdeklődnek –  nálunk emelkedett leginkább (megj.: ennek persze gazdasági okai is vannak). Ezzel egy szintre kerültünk Romániával vagy Görögországgal, és a 28 tagország közül az utolsó 5-ben helyezkedünk el.

  • Utolsó előtti előttiek vagyunk színházba járásban vagy történelmi helyek, galériák, múzeumok felkeresésében.
  • Ami még ennél is többet mond a magyar kulturális szokásokról, hogy legtöbbet mi tévézünk Európában, viszont a kulturális programok, nézett adások, műsorok aránya itt a legalacsonyabb.
  • Ráadásul az interneten sem vagyunk aktívak kulturális termékek fogyasztásában. A válaszadók 52%-a Magyarországon úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem néz ilyen irányú tartalmakat (egy részüknek, igaz, nincs net hozzáférése). Míg ez az arány Nyugat-Európában ennek a fele, 25-30%.
  • Az EU-ban nálunk a legkisebb azok száma, akik a neten célzottan kulturális műsort néznek vagy saját tartalmat osztanak meg. Ilyen szempontból tehát az általánosságban vett tudatosság vagy önkifejezési igény nagyon gyenge Magyarországon, így a pénzügyekben való járatlanság sem lehet véletlen.

Elsőnek azt kellene megtanulni, hogy mibe ne fektessünk

Önmagában a pénzügyi oktatás nem elegendő, hogy kinyissa a lakosság, az átlagpolgár szemét. Hiszen ahány elemző, közgazdász, tanár, annyi szemlélet, mindenki másképp látja a pénzügyi világot. Ahhoz, hogy valaki önállóan képes legyen tájékozódni a pénzügyekben, ahhoz minden egyes területen ki kell tudni igazodni a politikától kezdve a világgazdaságon át a történelemig, általános nyitottság, műveltség szükségeltetik. Sokan azt sulykolják, hogy meg kell ismertetni a pénzügyi termékeket a lakossággal és fel kell vértezni olyan tudással, hogy képes legyen önmaga dönteni a befektetési, pénzügyi lehetőségek között. Szerintem az első lépés, ahol kezdeni kellene, hogy mibe ne fektessen az illető. Milyen konstrukciót, szolgáltatást, céget, szolgáltatót kerüljön el. Ez az első szűrő. Ha valaki például kockázatmentesen ígér betéti kamatok, állampapír-piaci hozamok felett, az eleve messziről bűzlik. Ha valaki csak egy pénzügyi termék múltbeli hozamát, eredményét mutogatja, hangsúlyozza, egyedül ezt emeli ki, az is gyanús. A következő lépcső az, hogy az ember hogyan dönt a lehetőségek között felmérve a saját élethelyzetét, pályáját, jövedelmi viszonyait, és azt is meghatározza, hogy a megtakarítása hány százalékát fekteti kockázatos eszközbe. De ehhez a világban általános tájékozódási képesség kell, nem feltétlenül elegendő csak matematikai, pénzügyi összefüggéseket ismerni.

A teljes interjú a Trend FM-ben:

 

A Kossuth Rádió Ütköző este című vitaműsora:

https://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2016-02-10