A magyar tőzsde két éves emelkedését részben a különadók csökkentése, részben az általános környezet javulása segítette, amiből viszont szinte teljes egészében kimaradt a hazai lakosság. Pedig a két éves értéknövekedés tokkal-vonóval fedezné a paksi beruházást. Akkor sikeres egy tőzsdei cég, ha minél nagyobb profitot tud kimutatni, elkönyvelni. Azonban ehhez mindenkit érdekeltté kell tenni az eredmények kimutatásában. Ráadásul most a tőzsdén lévő – vagy tőzsdére készülő – cégeknek versenyezni kell azokkal a vállalatokkal, akik például EU-forrásokból finanszírozzák a működésüket: nem csak a beruházásaikat, hanem az árbevételük jelentős része közbeszerzésekből származik. Ez a két megközelítés üti egymást. Közben a befektetési szolgáltatóknak túl magas a belépési korlát a piacon. Alig maradt 2-3 három független hazai szolgáltató. Pedig, az a magyar tőzsde bővülésének és vonzerejének is jót tenne, ha egy kisebb vagy közepes vállalatot akár 8-10 brókercég elemezhetne. A verseny minden szereplő bizalmát erősítené. A témáról az M1 MA ESTE című műsorában beszélgettünk. 

A BUX tavaly január óta 9000 pontot emelkedett.

Sőt, két év alatt a magyar tőzsde duplázódott. Tehát ez még egyszerűbben érthető mérték, hogy két év alatt 100%-os hozamot tudott elérni az index.

Minek tudható be ez az emelkedés?

Most hozta be a lemaradását a régiós és a többi nemzetközi piachoz képest. Hiszen korábban azért volt egy viszonylag kedvezőtlen környezet, például, ami a magyar kormány által kivetett válság utáni extra terheket, banki adókat, energia- és telekommunikációs szektoradókat illeti. Ezekből fokozatosan visszavonult az állam. Ezzel párhuzamosan javult a magyar tőzsdei cégek működési környezete, a teljesítmény is: az energiaárak megtalálták a mélypontjukat, az olajárak egy éve azért ciklusokban emelkednek. A banki környezet is – a kamatok mélypontja után – stabilizálódott és valamilyen fokú hitelezési aktivitás is beindult. Tehát sok tényező egyszerre (megj. a Richter gyógyszerexportja is csúcson.)

Mekkora hányada van a magyar papíroknak lakossági kézben?

Sajnálatos tény, hogy az előző két év tőzsdei duplázódásából elég keveset éreztek a magyar háztartások. Két év alatt folyamatosan szálltak ki a lakossági szereplők a magyar részvényekből (megj.: 8%-ról 5,5%-ra esett a részesedésük), míg a külföldiek részaránya nőtt.

Ez nem zárja ki, hogy magyar szereplők legyenek a külföldi intézményi befektetések mögött…

Természetesen, vannak közvetlen vagy közvetett módon hazai szereplők is, akik külföldi tulajdonú befektetési alapon keresztül érik el a magyar piacot, de azért a tendencia jól látható. Továbbra sem jött meg a kedve a lakosságnak a tőzsdézéshez. Sőt, alapvetően hosszú évek óta konzervatív a hozzáállás. Hiszen például a lakosság teljes pénzügyi vagyonának mindösszesen 1%-a közvetlenül részvény, ami azért nagyon alacsonynak számít (megj.: egyes európai felmérések 4-5%-os lakossági uniós átlagot mutatnak).  Egyébként, hogy érzékeltessem, hogy mekkora emelkedés volt a magyar tőzsdén két év alatt: csak a külföldiek által birtokolt részvények értéke 2 000 milliárd forinttal gyarapodott. Ez akkora szám, ami a tervezett paksi beruházás kétharmada, vagy 70 évig lehetne ebből a nyugdíjasoknak szóló Erzsébet-utalványokat finanszírozni.

Valamiért csak kelendő lett a magyar börze a külföldi befektetők körében…

Igen, mert a tőzsde úgy működik, hogy, ha az ott szereplő cégek teljesítménye, eredménye, profitja nő, és közben van egy kedvező befektetői környezet, emelkednek a régiós tőzsdék és a nemzetközi piacok is, akkor általában a nagy nemzetközi szereplők megtalálják azokat a még el nem indult tőzsdei lehetőségeket, papírokat, ahol tudják a pénzüket fialtatni. Tehát van egy piaci szemlélet, amit a magyar szereplők kevésbé tudtak elsajátítani az előző években.

Na,de, ez nem magyarázható kizárólag az állami intézkedésekkel, a különadókkal és azok visszavonásával.

Nem , persze, ez is sok-összetevős. Van egy hagyományosan óvatos magyar megközelítés. Nyilvánvalóan a magyar brókerbotrányok is érzékenyen érintették a magyar lakosság hozzáállását a tőzsdéhez. És van egy hiányosság is. Ugyan az előző egy évben a magyar állam megpróbált a tőzsdének stratégiai szerepet állítani, de ez még nem sikeres. Ahhoz, hogy a tőzsdét – minden oldalról – vonzóbbá tegyük, ahhoz a cégeknek átláthatóbban kellene működni. Hiszen akkor sikeres egy tőzsdei cég, ha minél nagyobb profitot tud kimutatni, elkönyvelni. Viszont ehhez érdekeltté kell őket tenni a profitok kimutatásában, az átlátható működésben. Ráadásul most a tőzsdén lévő cégeknek versenyezni kell azokkal a vállalatokkal, akik például EU-forrásokból finanszírozzák a működésüket: nem csak a beruházásaikat, hanem az árbevételük nagy része, egy része közbeszerzésekből származik. Ez a két megközelítés azért üti egymást.

Miközben azt mondja, a lakosság részben kivonult a tőzsdéről – a botrányok után nem elítélhető módon – a lakossági állampapírok állománya óriási mértékben, mintegy 1 500 milliárd forinttal nőtt.

Így van, ez is egy olyan tényező, ami a lakosságot a tőzsdétől elcsábította (megj. : plusz az ingatlanpiac), hiszen az állami támogatás a prémium állampapírokra egy óriási vonzerőt jelent. De nyilvánvalóan ez fékezi a fogyasztást is és a lakosság tőzsdei részvételét is. Illetve még egy tényező, amiről szólni kell. Hiába a BÉT akciója és a stratégiai célok kitűzése. Azt gondolom, hogy le kellene vinni a belépési korlátot a befektetési szolgáltatók piacán (megj: ergo túl lett szabályozva). Amíg 2001-ben 58 befektetési szolgáltató működött, aminek nagy része hazai  brókercég volt, addig mostanra ez a szám 2-3-ra csökkent, plusz maradtak a banki szereplők. Sokkal több szereplőnek kellene részt venni a magyar részvénypiacon, melyek követnék a folyamatokat, elemeznék a cégeket, részvényeket. Ezzel átláthatóbb lenne a működés is. Ha egy kisebb tőzsdei vállalatot akár 8-10 brókercég is tudna elemezni, akkor a lakossági szereplők bizalma is tudna nőni, hiszen több szem többet lát. Ha a piaci szereplők azt tapasztalják, hogy sokan elemzik a tőzsdei cégeket, akkor az általános bizalom is erősödhetne.

Az interjú a felvételen 12:24-től látható:

https://www.mediaklikk.hu/video/ma-este-2017-02-05-i-adas-2/