Tétovázó FED, megosztott tagok, homályos kilátások. Az a biztos, ami nem biztos. A Tanács Talan.

Az egyébként nem egyöntetű piaci várakozással összhangban (előzetesen 70%-os volt a valószínűsége határidős indexekből számolva) végül is nem emelt kamatot az amerikai jegybank. A közzétett dokumentumok szerint a Nyíltpiaci Bizottság átlagosan az év hátralévő részére 0,28%-os kamatot (fed funds rate) vár, 2016-ra 1,38%-os irányadó rátát. A 17 tagból 13-an számítanak még ebben az évben szigorításra. (A 17-ből csak 10-en rendelkeznek szavazati joggal, ebből 9-en szavaztak tartás, egy pedig az emelés mellett). A közleményben is volt utalás, de kicsit részletesebben a FED-elnök, Janet Yellen a döntés utáni sajtótájékoztatón fejtette ki – néha önmagával is ellentmondásba keveredve – a Nyíltpiaci Bizottság álláspontját. Ezek szerint két fő oka volt a kamatok szinten tartásának. A rövid távon tovább enyhülő inflációs pálya, valamint a nemzetközi bizonytalanság. Az újságírói kérdésekre adott válaszokból a következő kép állt össze, ami a FED nézőpontját illeti:

  • Az amerikai gazdaság fokozatos kilábalást, a munkaerőpiac javulást mutat, amely a jövőben folytatódni fog.
  • Ugyanakkor a nemzetközi bizonytalan gazdasági környezet (Kína és a feltörekvő, nyersanyagtermelő országok lassulása) lefelé mutató kockázatot hordoz, vagyis fékezheti a kilábalást.
  • A rövid távon tovább eső olajárak teret hagynak az alkalmazkodó, laza monetáris politikára. A FED viszont hosszabb távon kitart a 2%-os inflációs célérték mellett, ez a prognózisa is.
  • Az erős dollár hozzájárult az infláció rövid távú csökkenéséhez és az exportra is nyomást helyez, ugyanakkor sem ezt, sem az ingadozó piacokat önmagában a FED nem veszi figyelembe, az összképet nézi.
  • A részvények értékeltségére, a turbulenciára vonatkozó kérdésre a FED-elnök azt válaszolta, hogy a FED nem veszi figyelembe a rövid távú mozgásokat, ingadozásokat, és valószínűleg a piac az augusztusi esésnél a kínai lassulásra, a bizonytalan nemzetközi környezetre reagált.
  • A közleményből kiderül, hogy egy (nem szavazó) tag felvetette a 0% alatti, vagyis negatív kamatok lehetőségét. Erre Yellen úgy reagált, hogy amennyiben a FED várakozása ellenére a gazdaság jóval gyengébben teljesítene, további stimulusok elképzelhetők, és ebben az esetben az egyik lehetséges eszköz a negatív kamat, amit Európa egy sor országa is alkalmaz.
  • A FED azért óvatos a kamatemeléssel, mert nem akarja derékba törni a gazdasági kilábalást. Akkor lép, ha úgy látja, a gazdasági folyamatok a szigorítás ellenére is folytatódnak. Ugyanakkor nyitva hagyta egy októberi kamatemelés lehetőségét is. Itt és a közleményben is „adatfüggőnek” nevezte a későbbi döntéseket.
  • A FED mérleg csökkentése, (tehát a lejáró kötvények FED általi újra-befektetése, tovagörgetés megszüntetése) csak bizonyos idővel a kamatemelések után merül fel.

Konklúzióként összefoglalható, hogy a FED ragaszkodik a „csiki-csuki” játékához. Ugyan verbálisan és a várakozásában is megkezdte a szigorítást, ám minden további piaci és gazdasági bizonytalanság késlelteti a kamatemelést. Ez viszont azt az üzenetet is hordozhatja a gazdaság szereplőinek, hogy a kilábalás törékeny, és egyúttal fékezheti az üzleti terveket. Minél tovább hezitál a FED, annál jobban elbizonytalaníthatja a szereplőket. A piacok pedig a régi dilemmában: a rossz hír jegybanki engedékenységet jelent, tehát jó hír. Ha bizonytalanság lesz, bizonyosan nem emelnek a közeljövőben sem. A Vadpiachoz a terepet és a zenét a FED szolgáltatja. Csak az biztos, ami nem biztos: „Az a gyanús, ami nem gyanús. Az Atyaúristen, az se érti.” Vagy mégis?

 

A témáról a Gazdasági Rádióban is beszélgettünk Nagy Károly műsorvezetővel:

 

A beszélgetés 2-ik része: