Hat pont a ma esti FED-ülés és sajtótájékoztató előtt. Ne arra figyelj, hogy mit lép, hanem, hogy mit mond!
Jövő novemberben amerikai elnökválasztás. Addig, és a következő elnöki ciklus elejére – ha apró lépésekkel is, de – az amerikai jegybanknak fokozatosan mozgásteret kell létrehozni, hogy ezzel ne befolyásolja a kampányt, és legyen később muníció a politikák (költségvetési és monetáris) összehangolására. A nagyobb mozgástér pedig magasabb kamatot jelent.
- Ha nem is lenne most kamatemelés, a szigorítási ciklus verbálisan korábban elkezdődött. A konkrét lépést jövő évre már nem tolhatják át.
- Amennyiben viszont kamatot emelnek, szinte biztos, hogy nyitva hagyják a lehetőségét a soron következő ülések alkalmával a tartásnak, tekintettel a gazdasági pálya bizonytalan állapotára. Vagyis megpróbálják elvenni egy kamatemelési ciklus élét. („Emelek, meg nem is” kommunikáció.) Az “adatfüggő” mantra mindkét forgatókönyv esetén borítékolható.
- Az elnökválasztásig már nincs esélye nem-konvencionális programnak, tehát újabb eszközvásárlásnak (QE), bármi is történjék a piacokon.
- Előkészíthetik a FED cél függvényeinek, célkövető mechanizmusának, módszertanának további részleges átalakítását, finomhangolását. (Sem az infláció, sem a hagyományos munkaerő-piaci mutatók nem fejezik már ki hűen a gazdaság állapotát.)
- Fokozatosan áttolhatja a FED a felelősség szerepét a kormányzatra (a költségvetési politikára), hiszen a 100%-ot meghaladó GDP-arányos államadósság miatt előbb-utóbb ott is húzni kell a szíjon.
- Ugyanígy utalhatnak globális folyamatokra, más nagy szereplők meglévő mozgásterére (például kínai gazdaságpolitika, Európai Központi Bank programja). „Oldják meg ők!” attitűd.