“Hogy kijöjjön végre egy antológia, A bikának kéne elandalognia.”
A populizmus, az emóciók és a földtől elrugaszkodott helyzetértékelés irreális víziókkal az amerikai tőzsdén forgó papírokat is teljes szélességében utolérte. Az új korszakot ígérő ciklusból ellenben könnyen a semmi fájdalmas érzékelése, majd durva káosz jöhet. Ez az időszak azonban a türelmes és taktikus befektetőknek magát a kánaánt fogja jelenteni. Valószínűleg 8 éve nem látott lehetőségeket kínál majd a piac extra olcsó vétel és ultra drága eladás formájában. Mindez akár egyidőben, csak eltérő szegmensek papírjainál. A zene még nem állt le, de a zaj fokozódik. Fülvédőket feltenni, szemeket megdörzsölni, zsebeket kiüríteni! Idén Te lehetsz a Lé-man!
A 2008-2009-es összeomlás után 8 éve tartó amerikai tőzsdei emelkedés egy ideig a világtörténelem leggyűlöltebb fellendülése volt. Azért írt róla így a szakma, mert az intézményi befektetők is viszonylag sokáig pesszimisták maradtak, és a lakosság szintén kétkedve figyelte a mesterséges beavatkozások miatt szakaszokban újabb és újabb történelmi csúcsokat beállító árfolyamokat. Senki nem hitt a szemének. Vagyis a klasszikus piaci résztvevők kimaradtak a felértékelődésből. Bosszankodva, ám makacsul, kizárólag a partvonalról szemlélték az eseményeket. Részben volt alapja az óvatosságnak, hiszen a zéró kamatok és az évekig több hullámban adagolt “pénznyomda” (az alacsony infláció miatt) ultra olcsó finanszírozást tett lehetővé, amely nem tűnt fenntarthatónak. Mégis, akkor addig kik hajtották fel legnagyobb részt az árakat? Hát főleg maguk a vállalatok, amelyek készpénzből és olcsó hitelből önmaguk kezdték el a saját részvényeiket felvásárolni. A tömegpszichológia törvényei azonban nem változtak meg, maximum némileg kitolódtak. Nem hiába: a múltbeli hozam a mohóság lakmuszpapírja. Hiszen az előző két-három évben a lakosság nemcsak hogy elkezdett fokozatosan visszamerészkedni a tőzsdére – elsősorban sztárpapírokat vásárolva – , hanem ez a vételi kedv Donald Trump megválasztása, valamint az amerikai gazdaság felpörgetésére tett ígéretek után kicsúcsosodott: vételi pánikba, azaz eufóriába torkollott. Sőt, most már az intézményi befektetők is megtalálhatók a sorban, egymást túllicitálva. Ahogy 2006 őszén, vagy 1999 derekán, a nagy emelkedés utolsó fázisában a jövő balekjai most is tolongva próbálnak felmászni a színpadra, hogy részesei lehessenek a katarzisnak, akár tragédia árán.
Őrült trend ez, de van benne rendszer
A vezető amerikai részvényindex a Lehman-csőd utáni mélypontot követően 240%-os emelkedésen van túl. A tavaly év eleji megtorpanás után szinte töretlenül menetelt, ami hullámokban visszacsalta a Brexittől és az amerikai elnökválasztás negatív hatásaitól rettegők táborát. Ráadásul ahogy a szavazókat, a befektetőket sem zavarja a hosszú távú realitás. Olyan sztárpapírokba nyúlkálnak bele, amelyek még optimista forgatókönyvek esetén is csak 20, 30 vagy 50 év múlva térülhetnek meg. A homályos és torz értékítélethez persze kellettek a nulla százalék közelében tanyázó 5-10 éves fejlett piaci kötvényhozamok, amelyek nagyítóként működnek: végtelenbe árazzák a részvényeket, hozzájuk képest semmi sem tűnik drágának. Most még.
Elég egy vesszőcsapás, és a vérebekből verebek lesznek
A tartósan laza monetáris politika – legalábbis Amerikában – kinyitotta a bolondok házának ajtaját, és lassan az utca is megtelik. Közhely ugyan, de örök tőzsdei igazság, hogy a buli tényleg csak addig tart, amíg van elég utánpótlás a rózsaszín ködszurkálókból, akik még hajlandóak beszállni ebbe az őrült játékba, illetve amíg az emelkedés reménye elég távol tartja a kritikus tömeget a kiszállás ajtajától. Amikor viszont a vérebekből verebek lesznek, az megvillantja a hozamvadászat és profitlehetőség csodás pillanatát.
Az S&P500 alakulása az előző 20 évben
Forrás: Shark Vision, AAII
Szakmai és technikai részletek:
Az amerikai háztartások tradicionálisan egy-egy felívelő részvénypiaci szakasz végén jelennek meg tömegesen vevőként, hűséges kiszolgálóiként a tömegpszichológiai szabályrendszernek: “Ha emelkedik az ár, jön a közönség, ha esik az ár, megy a közönség.” (A. Kosztolany) Nem volt ez másként 1999-2000-ben és 2008-ban sem. Persze, az első hulláma a lakossági vevőknek még “jól járt”, mint ahogy ez a 2004-es, illetve 2012-es, 2013-as időszak is ezt bizonyítja. Az ábra ugyanakkor még nem tartalmazza 2016 utolsó negyedéves számait, amely időszak csúcsdöntést jelenthetett a lakossági tőkemozgások terén.
Az amerikai háztartások nettó részvényvásárlásai 1994-től 4 negyedéves átlagban (milliárd dollár)
Forrás: Shark Vision, Yardeni Research
2004-től a vállalatok egyre inkább éltek a saját részvény vásárlás eszközével (persze a Lehman 2008-ban hozott egy hullámvölgyet), amely két oldalról is motivációt jelentett: mesterségesen javította az egy részvényre jutó nettó eredményt, valamint támogatta a dolgozói-vezetői részvényprogramban igencsak sokat számító árfolyamokat. A saját részvény vásárlások sűrű oda-visszacsatolási rendszerben vannak a részvényárakkal. Ha fordul a trend, emelkednek a finanszírozási költségek, vagy éppen mindkettő, a cégek is hajlamosak mérsékelni a vásárlások ütemét. 2016 második negyedévétől csökken a vásárlások üteme, kérdés, hogy lesz-e még egy utolsó felfutás, amelyet a Trump által beígért adókedvezmények indokolhatnának.
Az amerikai (S&P500) vállalatok saját részvény vásárlásai 1999-től (negyedéves adatok és négy negyedéves mozgóátlag, Md. dollár)
Forrás: Shark Vision, Yardeni Research
Rekord tőkebeáramlás a részvény ETF-eknél
Mindenesetre a befektetők nem bíztak semmit a véletlenre. Trump megválasztása rekord tőkebeáramlást hozott az amúgy egyre népszerűbb részvény ETF-ek piacára. Ezek a termékek költséghatékonyabban képeznek le főleg indexeket, szegmenseket vagy akár egyedi részvényeket. Egyre növekvő népszerűségük – szemben az alapkezelők által menedzselt alapokéval – olyan kritikus szintet ért el, ami az általános piaci hangulatot a leginkább leképezi.
Az amerikai részvény ETF-ek tőkeáramlása havi bontásban (Md. dollár)
Forrás: Shark Vision, etf.com
Ez a két havi momentum is képes volt éves szinten rekordra vinni a tőkebeáramlást. A pénz egy része a kötvénypiaci alapokból, valamint feltörekvő piaci eszközökből érkezett. Globálisan az amerikai részvények relatív népszerűsége szintén több éves csúcson (Bofa).
Az amerikai részvény ETF-ek tőkeáramlása éves bontásban (Md. dollár)
Forrás: Shark Vision, etf.com
A kisbefektetői hangulat kicsattanását az AAII által végzett heti felmérés mutatja, ahol ez előző 8 évben csak két alkalommal volt hasonlóan heves “rágerjedés” a részvényekre.
A kisbefektetők következő félévre kitekintő optimizmusa heti adatai az előző 20 évben (nyolc hetes mozgóátlag)
Forrás: Shark Vision, AAII Survey
Azonban nem csak a kicsiket, hanem a profi elemzői kört is megbabonázta a tőzsde pozitív teljesítménye. Két és fél éves mélyponton a korrekciót várók aránya.
A hírlevélírók és elemzők körében piaci korrekcióra számítók aránya az előző 30 évben (heti adatok)
Forrás: Shark Vision, Yardeni Research
Az intézményi befektetők minimális félelme is elillanóban
Az intézményi szereplők félelme a Lehman-csődöt megelőző időszak óta nem volt olyan alacsony szinteken tartósan, mint most. A részvénykitettséget 100% közelébe növelték. Vagyis minden résztvevő elengedte a karfát, és biztosítókötél nélkül ugrott fejest a Trump-raliba.
Az intézmény befektetők részvénypiaci kitettsége
Forrás: Shark Vision, NAAIM Survey
Az S&P500 indexre kötött eladási-vételi jogok aránya (heti adatok 4 heti mozgóátlaga)
Forrás: Shark Vision, Yardeni Research
A történelmi csúcson lévő részvényárak ellenére a cégek egyelőre nem indítottak el nagyobb volumenű részvénykibocsátást.
Az amerikai (S&P500) vállalatok részvénykibocsátásai mínusz a saját részvény vásárlások (Md. dollár)
Forrás: Shark Vision, Yardeni Research
A magas ár a részvénykibocsátások légypapírja
Eddig a vállalatok akcióikat főleg – saját szempontjukból olcsó, a befektetők szempontjából drága – kötvénykibocsátással finanszírozták, új részvények szinte alig jelentek meg a piacon. Azonban Trump bezárkózó politikája védővámokkal, az olcsó kereskedelmi utak elvágásával és fedezetlen költekezéssel a növekvő infláción keresztül tovább emelheti a kamatokat, ami után a csúcson lévő piacokat figyelembe véve egyetlen egy ésszerű stratégia következhet a vállalatok részéről: a lukat részvény kibocsátással vagy a korábbi saját részvények piacra dobásával kitölteni. Ez idővel boríthatja az eddig megszokott részvénypiaci kereslet-kínálati viszonyait, sávos kereskedési és extra kilengésű időszakok váltakozásával. Ebből pedig a végén egy 8 éves emelkedő szakasz után akár egy hosszabb negatív trend is kirajzolódhat. Persze a távolabbi események függnek majd a döntéshozók (jegybank, kormány) éppen aktuális reakcióitól is.
Az amerikai nem-pénzügyi vállalatok nettó kibocsátásai (kötvény és részvény, Md. dollár)
Forrás: Shark Vision, Yardeni Research