40 éve világtrend a politika egyszerű néphangulatra és nem komplex népakaratra reflektáló természete. Trump megválasztása ebből a szempontból is fordulópont lehet: vagy totális gazdasági káoszig mélyíti ezt a folyamatot, vagy idejében ráébreszti az elitet és a népet a korszerű tudás és szolidaritás megfelelő elegyű alkalmazására. Az előbbit mi, magyarok száz éve szorgalmasan gyakoroljuk. Márpedig, amíg a mentalitás nem változik, lehet végtelen EU-forrás, zéró kamatú hitel és a külföldi finanszírozástól való teljes függetlenség, a gazdasági és szellemi karanténba csúszást nem lehet feltartóztatni. Interjú a Magyar Hírlapban. 

 

– Megnyugodtak a pénz- és tőkepiacok Trump beiktatási beszéde után?

– Gyakorlatilag december közepe óta megállt az élet a tőzsdéken. Trump megválasztása után volt egy történelmi rekordokat döntő emelkedés az amerikai piacokon, azóta viszont az árak is befagytak. Az optimizmust a meghirdetett gazdaságélénkítő és adócsökkentő csomag fűtötte. A piac azonban, úgy tűnik, teljesen elébe ment ezeknek a folyamatoknak, és kizárólag a rózsaszín oldalt árazza. A napokban nyilvánosságra hozott globális felmérés (BofA) szerint az intézményi befektetők profitvárakozása többéves csúcson van. Vagyis túlságosan nagy a derű, ellenben a félelem eltűnőben. Holott az új elnök által deklarált, a szabadkereskedelmet korlátozó intézkedések a profitoknak is komoly akadályt jelentenek. A várható konfliktusokból származó bizonytalanság pedig ebben az évben valamikor a piacokat is el fogja érni, párhuzamosan az amerikai jegybank, a Fed finanszírozást drágító kamatemeléseivel.

– Mindenesetre az infláció így is, úgy is nő.

– De nem mindegy, hogy az infláció a tartós fellendülésben növekvő kereslet miatt emelkedik, vagy a felesleges költekezést előirányzó, védővámokat előtérbe helyező politika ellátási zavarokat okozó következményeként. Az emóciók és a populizmus rövid távon mindig is irányították a tőzsdéket, de hosszú távon ahogy a fizika, úgy a piac törvényeit sem lehet megkerülni.

– Miért fontos, hogy az új amerikai elnök milyen gazdaságpolitikát akar folytatni?

– Trump megválasztásához a mélyben régóta tartó gazdasági-társadalmi folyamatoknak, a nyolcvanas évek óta ciklusokban növekvő egyenlőtlenségeknek kellett kicsúcsosodniuk. A kritikus méretűvé duzzadt elégedetlen tömeg egy emberként érezte úgy, hogy a modern gazdasági éra vesztese. Az elit méltatlanul cserbenhagyott áldozata. Egy harminc-negyven éves folyamatot megállítani azonban nem olyan egyszerű, mint virtuális baltával faragott kétmondatos üzenettel megtalálni széles tömegek fájó pontját. A globalizálódott világ – nem utolsósorban az éppen modellt váltó és pengeélen táncoló Kína – jelenleg összeérő problémái kifinomult gazdaságpolitikai intézkedésrendszert igényelnének: a fő gazdasági blokkokkal egyeztetett, koherens, valamint a fenntarthatóságot szem előtt tartó tervet, amely a másod- és harmadkörös gazdasági és társadalmi hatásokat is figyelembe veszi. Ezen túl az elit a társadalom lecsúszó rétegeivel szembeni szolidaritását szorgalmazza, és tevőlegesen motiválja egy átgondolt újraelosztási mechanizmus alkalmazásával. Mindezt úgy, hogy közben megtartja a vállalatok fejlesztési kedvét.

– Unortodox gazdaságpolitikára készülhetünk?

– Trump eddigi intézkedési tervei nem különböznek az előző száz év liberális vagy konzervatív politikája által előhúzott, majd újabb problémákat gerjesztő eszközeitől. A történelemre ellenben érdemes figyelni: képzettnek tűnő, de velejéig korrupt, felelőtlen politikusoknál csak egy rosszabb van: a többek közt miattuk méltatlanul elhanyagolt és tudatlanságában magára maradt réteg által felemelt félművelt opportunista ellenfeleik. Csupán reménykedhetünk, hogy az eddig bejelentett lépések idővel finomodnak, és egészséges, koherens csomag áll össze.

– Milyen hatással lesz Euró­pára az Egyesült Államok új gazdaságpolitikája?

– Európa jövője eddig sem volt a legbiztosabb fogadások terepe, és úgy látszik, ezután sem lesz könnyen jósolható. Trump személyiségéből, a realitások és a társadalmi problémák kezelésére rendelkezésre álló rövid időkeretéből, valamint az Amerikai Kongresszus összetételéből számos gazdasági konfliktus és felemás intézkedés következik majd. Még akkor is, ha később megtalálják az egyensúlyt. Addig az európai tagországok közötti ellentétek is fokozódhatnak, amelyek azonban akár egységbe kovácsolhatják a vén kontinenst. De további szakadáshoz is vezethetnek. Az eurózóna tagországainak hetvenöt százalékában lesznek az idén választások. Nemhogy a következményeket, de a kimeneteket sem tudjuk kalibrálni. Szinte sohasem volt ennél képlékenyebb a helyzet.

– Nekünk, magyaroknak miért fontos, hogy mi zajlik a tengerentúlon?

– Sajnos – ahogy John Lukacs számos alkalommal megfogalmazta – negyven éve világtrend a politika egyszerű néphangulatra és nem komplex népakaratra reflektáló természete. Ezt mi, magyarok száz éve szorgalmasan gyakoroljuk. Trump megválasztása ebben fordulópont lehet: vagy totális gazdasági káoszig mélyíti ezt a folyamatot, vagy idejében ráébreszti az elitet és a népet a korszerű tudás és szolidaritás megfelelő elegyű alkalmazására. Andy Grove, az Intel világhírű alapítója és a modern üzleti vezetés atyja, az egyik interjújában arra a kérdésre, hogy mi tette világszinten sikeressé, a következőképpen válaszolt: „Pontosan az a mentalitás, ami tökéletes ellenkezője a magyar közegnek. Az Intelnél az alulról jövő ötletek, a tudás határozza meg a pozíciókat, Magyarországon pont fordítva: a hatalom, a pozíció határoz meg mindent.”

– Mentális eltérés?

– Pontosan! Amíg a mentalitás nem változik, lehet végtelen EU-forrás, zéró kamatú hitel és a külföldi finanszírozástól való teljes függetlenség, a gazdasági és szellemi karanténba csúszást nem lehet feltartóztatni.